Kisokos

A felsőoktatásban használt legfontosabb fogalmak gyűjteménye.

Érettségi pontok
Ahhoz, hogy bekerülj a felsőoktatásba két tárgyból minimum középfokú érettségit kell tenned. (Sokszor az intézmény meghatározza, hogy mik legyenek ezek.) Ezekből a jegyekből születik egy százalékos eredmény, amiből kiszámolják az így szerzett pontjaidat. Tárgyanként maximum 100 pont szerezhető, összértéke legfeljebb 200 pont lehet.
Alapképzés
A középiskola elvégzése után lehetőséged van arra, hogy továbbtanulj. Ezt különféle szakképzéseken, vagy alapszintű felsőfokú végzettséget adó képzéseken teheted meg. Az utóbbit hívják alapképzésnek. Ez a többciklusú rendszer első szintje, ezután van lehetőséged folytatni a tanulmányaidat a második szinten, a mesterképzésen. Azonban nem muszáj a továbbtanulást választanod, mivel már a kezedben lesz egy használható szakma. Alapképzésre akkor kerülsz be, ha legalább az érettségit megszerezted, és/vagy megfeleltél a szak követelményeinek. Ugyanis van ahol a sikeres alkalmassági és/vagy gyakorlati vizsga is feltétel. Az alapképzésben az alapfokozatot (Bachelor of Arts, BA vagy Bachelor of Science, BSc) legalább 6, de legfeljebb 8 félév alatt kell teljesítened, és legalább 180 (szakmai gyakorlatigényes szakok esetén legalább 210), de legfeljebb 240 kreditet kell összegyűjtened.
Alkalmassági vizsga
Vannak olyan szakok, ahova külön is felvételizned kell. Ezek általában olyan képzések, amelyek elvégzéséhez bizonyos készségek és képességek (ének, rajz, egészségügyi, pályaalkalmassági, magyar nyelvi alkalmassági stb.) szükségesek. Az alkalmassági vizsga értékelése lehet „megfelelt" vagy „nem felelt meg". A „nem felelt meg” minősítéssel automatikusan bukod a felvételt, a jelentkezési összpontszámod nulla lesz.
Állami ösztöndíjas minimum-pontszám
Az oktatásért felelős miniszter meghatározza azt a minimum pontszámot, ami felett fel kell venni adott államilag támogatott képzésre (felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre) jelentkező és azt elérő hallgatót.
Államilag elismert nyelvvizsga
Egy papír arról, hogy egy bizonyos szinten beszélsz az adott nyelven. Többféle típusú nyelvvizsga (ECL, TELC, stb.) közül választhatsz, azonban a lényeg annyi, hogy akkreditált nyelvvizsgaközpontban szerezd meg. Nyelvvizsgára már 14 éves kortól lehet jelentkezni, azonban ha magyar állampolgár vagy, magyarból mint idegen nyelvből nem vizsgázhatsz (és értelemszerűen nem jelent neked sehol sem pluszt az, ha erről a nyelvismeretedről van papírod). A nyelvvizsga fajtája szerint lehet: általános nyelvi, illetve szaknyelvi, a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér. A felsőoktatási felvételi eljárásban –kivéve, ha olyan helyre jelentkezel, ami mást kér– alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben kizárólag a legalább B2 (korábban középfokú), komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért jár többletpont. És persze alapdiplomát is csak akkor kapsz, hogyha van minimum egy, az előbb említett nyelvvizsga bizonyítványod.
Esti munkarend szerinti képzés
A levelező képzés mellett a részidejű képzés egyik formája. Itt az órákat vagy pihenőnapokon vagy délután négy óra után tartják, az órarendet a hallgatók elfoglaltságának a figyelembevételével állítják össze. A levelező képzésen megtartott órák száma a nappali képzés tanóráinak legalább egyharmada, legfeljebb a fele lehet, kivéve a szakirányú továbbképzést, aminél legalább húsz, legfeljebb ötven százalék lehet.
Félév
A szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak, összesen öt hónap.
Felvehető kapacitásszám
Az intézményekben a helyek sajnos korlátozottak, így az intézmény minden évben eldönti, hogy maximálisan mennyi – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkező vehető fel az első évfolyamra. A felvehető kapacitásszámot meghatározzák képzési területre, munkarendre, képzési helyre és még nyelvre is. A Tájékoztató intézményi fejezetében minden ehhez kapcsoló információt megtalálsz, itt általában a felvehető minimum és maximum számot szokták megadni.
Felvételi összpontszám
A felvételi összpontszámot, vagyis ami alapján eldöntik, hogy felvesznek-e vagy sem, alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, és felsőoktatási szakképzésben 400 + 100 pontos pontszámítási rend-szerben fejezik ki. Ebbe beletartoznak a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont). Kivételes esetben az összpontszámot gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. Mesterképzésben az összpontszám 100 pont.
Felvételi ponthatár
Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények el tudják dönteni, hogy kit vegyenek fel, a jelentkezőkről egységes rangsort kell felállítani. Erre való a ponthatár rendszer. Akkor kerültél be a képzésre, ha elérted, vagy meghaladtad a meghatározott legalacsonyabb ponthatárt. Ha alatta vagy, akkor sajnos nem nyertél felvételt. A besorolási döntés előkészítéseként az Oktatási Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.
Gyakorlati vizsga
Ezt a vizsgát általában a művészeti, művészetközvetítési területen szokták alkalmazni. Az intézmények követelményei különbözőek lehetnek, de minden ezzel kapcsolatos információt kötelesek közzétenni a Tájékoztatóban. Gyakorlati vizsgán az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik. Mesterképzésben ugyancsak tarthatnak gyakorlati vizsgát (ez általában szóbeli, illetve írásbeli), ezeket is tartalmazza a Tájékoztató.
Hallgatói szerződés
Ha államilag támogatott helyre kerülsz be, a beiratkozáskor alá kell írnod egy Hallgatói szerződést, amely azt tartalmazza, hogy vállalod azt, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzed a diplomát, és hogy húsz éven belül „ledolgozod” az igénybe vett állami ösztöndíjas féléveket. Tehát, hogyha egy három féléves képzést veszünk alapul, akkor azért itthon 900 napot kell minimum dolgoznod. Közben persze vállalhatsz munkát külföldön, de a diplomád átvételét követő húsz évben minimum három évet magyarországi bejelentett munkahelyen kell eltöltened. Ez a szerződés csak az államilag támogatott félévekre vonatkozik, még akkor is, ha közben voltál költségtérítéses hallgató is. Természetesen, ha megszeged a feltételeket, akkor a költségeket egészben vagy részben (pl. ha volt egy ideig Magyaországon munkahelyed) vissza kell fizetned.
Jelentkezési sorrend
Amilyen sorrendben bejelölted a kiválasztott intézményeket vagy képzéseket. Természetesen módosításra is van lehetőséged, de csupán egy alkalommal, és a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig. Az intézmények is kötelesek figyelembe venni ezt a sorrendet. Ha például bekerültél az első helyen megjelölt intézménybe, a másodikra már nem vehetnek fel, hiába feleltél volna meg a ponthatár alapján.
Jogorvoslati kérelem
A felsőoktatási felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal által hozott besorolási döntés, illetve a felsőoktatási intézmény által hozott felvételi döntés ellen – annak közlésétől vagy annak hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül – kérelmet nyújthatsz be. Hallgatóként is élhetsz vele, a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása – kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést – esetén veheted igénybe. A kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság bírálja el, melynek döntése ellen a közléstől számított 30 napon belül – ha jogszabálysértésre vagy a hallgatói jogviszony megsértésére hivatkozol – az illetékes megyei bírósághoz fordulhatsz.
Képzési idő
Ez az az időtartam, ami alatt, ha minden jól megy, el tudod végezni az adott szakot. Ez alapképzésen általában hat és nyolc félév között van megadva. Persze ennél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is elvégezheted a képzést.
Kredit
Ez egy tanulmányi mértékegység, minden tantárgy rendelkezik ilyennel. A nagysága a tantárgy nehézségétől függ, a kreditpont értékét egy átlagos hallgató képességeihez igazítják. Szóval egy kredit megszerzése 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését feltételezi.
Levelező munkarend szerinti képzés
Ez egy részidejű képzés, elsősorban azoknak jelent könnyebbséget, akik munka mellett végzik az egyetemet. Mivel nem kell minden nap bejárni, csak hétvégén vagy kéthetente hétköznap (az óráik tömbösítve vannak), így gond nélkül lehet mellette teljes állásban dolgozni. A levelező képzésen megtartott órák száma a nappali képzés tanóráinak legalább egyharmada, legfeljebb a fele lehet.
Magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés
Nem kell fizetned azért, hogy tanulhass. Viszont, ha bekerülsz egy ilyen képzésre, ne bízd el magad, mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy kiesel a keretből. Ez akkor történhet meg, ha a tanév végére az utolsó két aktív félévedben nem szerzed meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség felét. Tehát, ha például összesen a két félév alatt minimum 30 kreditet kell teljesítened, de neked csak 14-et sikerült, akkor automatikusan átkerülsz költségtérítésesre. Államilag támogatott félévből összesen 12 van.
Mesterképzés
Az alapképzés elvégzése után lehetőséged van arra, hogy továbbtanulj. Ez az, amit csak „plusz két év” néven szoktak emlegetni, holott ez nem egyfajta kiegészítése az előzőnek, hanem egy önálló képzés. A többciklusú rendszer második része, ami ugyan az alapképzésre épül, de önálló végzettséget ad. Az, hogy mire jelentkezel, határozza meg, hogy milyen végzettséget szerzel a végén. Ide legalább kettő, de legfeljebb négy évig járhatsz. Mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell, és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni.
Minimum (jogszabályi) ponthatár
A 400 + 100 pontos rendszerben alapképzésben minimum 260, felsőoktatási szakképzésben minimum 220 (emelt szintű érettségit beleszámítva, de más többletpontok nélkül) pontra van szükséged ahhoz, hogy egyáltalán jelentkezhess bármilyen felsőoktatási képzésre. Ez mesterképzésben minimum 50 pont. Ez a szabály az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre egyaránt vonatkozik.
Nappali munkarend szerinti képzés
Hétfőtől péntekig vannak óráid, akkor kell iskolába járnod. Természetesen ugyanúgy, ahogy a munkába járás esetében az ünnepnapok és egyéb munkaszüneti napok kivételt jelentenek. Előfordulhat, hogy bizonyos okok miatt nem tudsz ennek eleget tenni, ilyenkor egy kérvényt kell benyújtanod, amit aztán elbírálnak, és kaphatsz bizonyos felmentéseket.
Önköltséges képzés
Fizetned kell azért, hogy tanulhass. Azt, hogy félévenként mennyit, az intézmények a Tájékoztatóban – vagy annak hivatalos kiegészítésében – szakonként teszik közzé. Vissza kell fizetned a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a képzési időszak megkezdése előtt bejelented, hogy passzív félévre mész vagy nem folytatod a képzést.
Szorgalmi időszak
A félév két részből áll. Amikor be kell járnod órára (előadásra vagy szemináriumra), jegyzetelned és figyelned kell, az a szorgalmi időszak. Ilyenkor kapod meg azt az anyagot, amire a vizsgán szükséged lesz.
Többletpont
Azok a pontok tartoznak ide, amiket nem az érettségiért, hanem egyéb érdemeid miatt kaphatsz (pl. nyertél egy tanulmányi versenyen, megszereztél egy nyelvvizsgát vagy jó helyezést értél el egy jelentős sporteseményen). A jogcímeket és az elérhető többletpontok mértékét a Tájékoztatóban ismertetik. A többletpontok két kategóriába sorolhatók jogcímeik szerint: 1. jogszabály alapján adható többletpontok: emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, előnyben részesítés okán; 2. képzési területenként adható többletpontok: tanulmányi versenyeredmények, művészeti versenyeredmény, szakképesítés, sporteredmény alapján. A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet.
Vizsgaidőszak
A félév két részből áll. A vizsgaidőszak gyakorlatilag a szorgalmi időszak lezárása. Ilyenkor kell számot adnod arról, hogy mennyire sikerült elsajátítanod a szorgalmi időszak alatt megszerzett ismereteket. Vizsgáznod kell. Ez az időszak egyetemenként (sőt akár karonként is) más lehet, mivel tartamát és idejét – a jogszabályok keretei között – az intézmény határozza meg.